Somogy megyében, Kaposvártól öt kilométerre, nyugatra fekszik Kaposújlak. A falut kettészeli a 61-es főút és a Kaposvár-Gyékényes vasútvonal is. Ennek ellenére egyáltalán nincs nagy zaj a településen. A 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakasza ugyanis a szomszédos Kaposmérő után tereli vissza a forgalmat erre az országútra, így csak az jön erre, akinek a falu vagy a város az úti célja. Kaposújlak - főként az új utcák és lakóövezetek nyitása óta - szinte már egy kertváros látszatát kelti. Dinamikus fejlődésének köszönhetően, azon kevés település közé tartozik, melynek folyamatosan nő a lakossága, s egyre több fiatal költözik ide a városból. A közlekedés kiváló - a buszok gyakran járnak mind a város, mind az ellenkező irányba -, gépjárművel alig öt perc a megyeszékhely határa, s 10 perc alatt a belvárosba is el lehet jutni. Még az sem kíván különösebb fáradságot, ha valaki kerékpárral közlekedik. A beton és füves felszállópályával rendelkező repülőtéren jelenleg sport- és mezőgazdasági célú tevékenység folyik. A jó idő közeledtével az égen megszaporodnak a vitorlázók és a motoros gépek, valamint a színes kupolájú lassan ereszkedő ejtőernyősök és siklóernyősök is. A hatalmas sík területen különböző programokat - egyebek mellett autóstalálkozókat, motoros streetfighter bemutatót, repülős gyermeknapokat - szoktak rendezni. Kaposújlakot észak felől lankás dombok határolják, ahol többnyire mezőgazdasági termelés folyik. A hullámzó gabonatáblák és a fás-bokros rétek fölött gyakran látni táplálékukat kereső ragadózó és vízimadarakat. A környék földrajzi változatosságát és állatvilágának sokszínűségét gyarapítja a falu déli részén lévő dombos, erdős vidék. Itt folyik a Kapos folyó is, melyet a település határán túl már nádasok és lápos területek kísérnek végig. Ezek a nedves rétek számos védett állat- és növényfaj élőhelyét biztosítják. A környék talán legismertebb erdeje Szarkavár, ahol a Somssich-család kastélya és mauzóleuma áll. Az egykori grófi birtok jelenleg magánkézben van, és szállóként várja a vendégeit. A kriptát és a hozzá tartozó épületet a közelmúltban újították fel, méltó nyughelyet adva a grófi család tagjainak. Kaposújlak négy részből áll. A régi, úgynevezett belső falu, a Kapos folyótól délre fekszik, s többnyire idős emberek lakják. Az utcaképet régi stílusú, egységesen épített tornácos házak alkotják. Az elkerülhetetlen fejlődést jelzi, hogy e házak többségét is újítják fel, bővítik, és állítják helyre a régi séma szerint. Itt áll a helyiek egyik büszkesége, az ökumenikus harangláb. Ezt az épületet az 1990-es rendszerváltás után újították fel és elhelyezték az oldalán az első és második világháborúban meghalt újlakiak márványtábláját. Az első világégés névsora tíz, a második 13 lakosnak állít örök emléket. Temploma a helyi lakók összefogásának köszönhetően 2008-ban épült, a község első temploma a település központjában. Ezen a főút melletti részen van az önkormányzat, a vasúti megálló, egy játszótér és a sportpálya. A 61-es útra merőlegesen 2004-ben nyílt új utca, melyben épültek új családi házak. Leginkább az új, mediterrán stílusú egyszintes lakások dominálnak, szépen parkosított udvarokkal. A lakók főként fiatal kisgyerekes családok, akik a nyugalmat, a jó közösséget és a város közelségét keresték életük további színterének. Kaposújlak harmadik része a hosszú és egyenes Dózsa György utca és környéke. Ez esik legközelebb Kaposvárhoz, és ezen át lehet eljutni a repülőtérre is. Ezen kívül még egy lakott terület van, ám ez kissé messzebb esik a falutól. A külterületnek számító Szarkavárt csak a 610-es főútról lehet gépjárművel műúton megközelíteni. Ma a község 9 utcájában 240 ház áll.
Kaposújlak közlekedés szempontjából szinte már a megyeszékhely része, ám a település lakói mindenképpen szeretnék megőrizni függetlenségüket, a sorsuk illetve a falu irányítását a saját kezükben tartani.
Története
Újlak neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő-nemzetség birtokai között. A település nevének eredetére két történeti magyarázat is született. Az egyik szerint a falu földbirtokosainak, az Újlaki családnak a nevét őrzi, a másik szerint a korai középkorbana Kaposvárt alkotó több falu egyike volt. A mai Ólaki-dűlő lakossága vándorolt a jelenlegi Újlak területére, s innen a név. Az azonban biztos, hogy már korábban is lakott volt e terület, hiszen a település határában kései réz-, bronz-, és korai vaskorszakokba sorolható, továbbá a népvándorlás korából megmaradt településnyomok, lakógödrök maradványaira bukkantak a régészek. A XVI-XVII. században 5 és 12 között váltakozott a porták száma, amelyek különböző földbirtokosoknak adóztak. Az 1784-87-es népszámlálás szerint 257-en laktak a faluban. A település és az uradalom 1824-ben került a Somssich család tulajdonába. 1945-ben 750 hold szántót, rétet, legelőt és szőlőt osztottak ki. A község 1951-ig a kaposmérői körjegyzőséghez tartozott, ekkor önálló tanács alakult, 1966-ban azonban ismét társközség lett. 1960-ban jött létre a helyi termelőszövetkezet, amely négy évvel később egyesült a mérőivel. A falu eltartóképessége az ötvenes években jelentősen csökkent, s ez a folyamat a hetvenes évek közepén az iskola megszüntetésével jutott a mélypontra. A település négy falurészből áll. A legrégebbi az un. belső falu, második része Szarkavár, a Somssich Pongrác által építtetett kastély, a harmadik rész 1848 után, a negyedik pedig az 1945-ös földosztást követően keletkezett. Ma a község 9 utcájában 240 ház áll. Az 1990-es rendszerváltás óta önállóvá lett település képe sokat változott: bevezették a gázt, járdát és kerékpárutat építettek, felújították a közintézményeket, a villamosenergia-szolgáltatást, és az ökomenikus haranglábat. Az ezredforduló után a falu kaposmérői végén álló mezőgazdasági területet felparcellázták, két új utcát nyitottak, és közművesítve értékesítették a telkeket. Iskola és óvoda Kaposmérőben van. Dabóczi József tervei alapján 2008-ban felépült a katolikus templom. 2014-ben átadásra került a kibővített és felújított művelődési ház, mely falunk szülöttéről Dr. Kanyar Józsefről lett elnevezve.
