Polány község Somogy megyében, a 67-es főközlekedési út Kaposvár-Balatonlelle közti szakaszától Mernyeszentmiklós településrésztől 5 km-e helyezkedik el. Kaposvártól 28 km-re északra, Balatonlellétől 39 km-re délre.

Lakóhelyünk mai neve Polány. Ismeretek szerint 1138-ban a Dömösi Prépostság birtoka volt ez a vidék. A régi oklevelekben 1229-ben találkozunk először a község nevével, akkor még Palyan néven említik. Ekkor a Székesfehérvári Káptalan birtoka. Később Palyanból Polány lett, s a község nevét elemezve megállapítható, hogy a Polány szláv eredetű név. Nem sokkal a mohácsi vész után, 1536-ban három földbirtokost találtak a faluban, még pedig Török Bálintot, az Ispán családot és Dereskei Pált. A lakosság a török háborúk alatt többször is elhagyni kényszerült otthonát, de ismételten visszatért. A török kiűzése után, 1720-ban még puszta állt a mai település helyén, majd az első házak a ma is létező Békeffy-féle kastély mellett nőttek ki a földből. A falu fejlődése voltaképpen a XVIII. század derekán indult meg. Ekkor népesült be újra római katolikus vallású magyar, és később evangélikus vallású sváb telepesekkel.

A település közigazgatási területe a Külső-Somogy része. Ez a középtáj a Dunántúli-dombság középső-északi részén található, a Mecsektől észak-északnyugatra. Északon a Balaton a határ, a nyugati és keleti részeket nagyjából a 67-es vonala választja szét, míg a Dél-Külső-Somogy északi határa a Kapos és a Koppány vonala választja szét, délen pedig a Kapos-folyó. A három kistáj határai Mernyénél találkoznak.

 A zsáktelepülés főleg a téli hónapokban nehezen megközelithető. Közüzemi vízhálózat kiépített. Vezetékes gáz hálózat ki van építve a településen. Szennyvízhálózat nincs kiépítve a településen. A szilárd hulladék kezelését és elszállítását a Kaposvári Városgazdálkodási RT. végzi.