Szentgáloskér nevét 1321-ben Keer alakban írva említette először oklevél, mint a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokát. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1400-ban Gwnyaker, Gwnyafyaker írásmóddal volt említve. 1421-ben az Atádi Kéri család, 1462-ben a Kéri és a Kéri Kandal családok birtoka volt, de ekkor már Pusztakér volt a neve. 1469-ben a nyúlszigeti apácák azt a részét, amely Szenyesi Tamásnál volt zálogban, zálogul magukhoz váltották. 1481-ben Kéri Mátyás, testvéreivel szemben, igényt tartott a birtok egy részéhez. 1486-ban Atádi Kéri Gergely itteni birtokrészei a nyúlszigeti apáczáknál voltak zálogban, 1487-ben pedig a Berei családnak is voltak itt birtokrészei. Az 1536 évi adólajstromban Kery aliter pusztakér alakban fordult elő, de szerepelt az 1582-1583 évi adólajstromban is, és ekkor még egy portát írtak benne össze, mely a lövöldi karthauziaké volt. A falu a 16. század végén elpusztult. 1767-ben a Vranovics családé, 1776-ban Vajda Zsigmond és Svastics Antal birtoka, a 19. század elején pedig a Bogyay, a Bocsári Svastics, a Kacskovics, a Nedeczei Nedeczky, a Matkovics család, valamint a herczeg Esterházy-féle hitbizomány volt a birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 1260 lakosából 1253 magyar, 7 német volt. Ebből 1146 római katolikus, 70 református, 26 evangélikus volt.

A településhez tartozott Lapa-puszta is, amely a középkorban falu volt.  

Lapa-puszta a Rátót nemzetség úgynevezett nádori ágának ősi birtoka volt, melyet az 1283 évi osztozkodás alkalmával I. Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, nyertek. 1337-ben a Rátót nemzetségbeli Olivér mester faluja volt. 1358-ban a zseliczszentjakabi bencés apátság birtoka volt. 1412-1437-ben Dióslápa vagy Lápa alakban fordult elő és ekkor a rátóti prépostságé volt. 1726 óta puszta, és a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.