Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. Somogy megye jelentős közéleti személyisége – többek között Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály – fordult meg a kastélyban. A somogyi költőutód, Takács Gyula „Bajomi Helikonnak” nevezte a hajdani Sárközy-kúria társasági életét. Az épületben ma a Sárközy István Helytörténeti Múzeum kiállításai kaptak helyet. Évekig tartó tárgyalások, egyeztetések után 1992-ben nyílt meg Nagybajomban az egykori Sárközy kúria három helyiségében az a kis kiállítás, amely a mai múzeum magját képezte. Az épület északi szárnya – a község ma még álló legrégibb épülete – több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az idők folyamán egyszer 1800-ban, majd 1896-ban bővítették. Az 1952. évi államosítás után szolgálati lakásokká alakították át, melyek a 90-es évek elejére kihalás, elköltözés folytán javarészt megürültek. Így nyílt lehetőség arra, hogy 1996-ban a múzeum – időközben jelentősen gyarapodott anyagával – az épület hat helyiségből álló szárnyába költözzön át. A meglehetősen elhanyagolt külsejű anyagból származó gyűjtemény, mely a címertan és a térképészeti munka rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket.

A kúriát – részben magánerőből, részben pedig állami támogatásból – 2000-ben teljesen felújíttattuk. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközi Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is. A helytörténeti kiállításon kívül néprajzi gyűjtemény is megtekinthető a múzeumban. A bemutatott anyag tematikusan három csoportra osztható: az első rész a konyha és háztartás eszközeit, a második a textilfeldolgozást, a harmadik a helyi mezőgazdasági tevékenységeket.