“Somogyaszaló, Aszaló nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először.

1403-ban Azzalow, 1437-ben Azalo alakban említették az oklevelek.

1536-ban Sulyok István és Balázs, és Dersffy Miklós özvegye, 1550-ben Dersffy Farkas és Lengyel Boldizsár, 1598-1599-ben pedig Dersffy Ferencz voltak birtokosai.

Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor 20, 1580-ban pedig 29 házból állt, 1626-1627-ben pedig a magyar királyi adórovók csak két portát írtak benne össze .

1660-ban a dézsmaváltságjegyzékben két ily nevű helység fordult elő. Az egyik a szigligeti vár tartozékai között szerepelt, míg a másiknak Sárkány Miklósné volt a birtokosa.

1715-ben már gróf Esterházy Józsefé volt, ekkor 11 háztartását írták össze benne. 1726-tól pedig a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

A községhez tartozott Déshida-major is:

Déshida-major a középkorban falu volt. 1298-ban a Gyovad nemzetségbeli Simon fia, István, nyerte neje, Dáray Anna, hozományaként. 1309-ben azonban Németújvári III. Henrik bánnak zálogosították el.

1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék is említette; ekkor már plebániája is volt.

1343-ban a Gutkeled nemzetségbeli Miklós fia, Miklós, birtokába került.

1403-1443-ban Kaposújvár tartozékai között sorolták fel, 1443-ban pedig már vámhelyként említették.

1536-ban Sulyok Balázs és Dersffy Miklós özvegyének birtoka volt.

1726-tól puszta és a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 982 lakosából 976 magyar, 6 német volt. Ebből 337 római katolikus, 632 református, 8 evangélikus volt.”